Próbálom a lehető legjobban megértetni, tömören összefoglalni, mekkora illúzió az elvárás.

Minden normális szülő keményen dolgozik azon, hogy szerettei, ebben az esetben gyermekei boldogságot, örömet tapasztaljanak az életükben.

Ez érthető! Miért is ne akarná ezt?

Viszont ami a legfontosabb kérdés, az az, hogy mindezt üzletből vagy szeretetből teszi-e?  Valószínűnek tartom, hogy most a legtöbb szülő csípőből azt válaszolta magában, hogy persze, hogy szeretetből.  

A döntő nagy kérdés az, hogy akkor miért is vár el eredményt a tettei után?

A mostani világunkban is az az egyik legnagyobb probléma, hogy a jövőbeli hasznot üzleti kapcsolatban mérik fel, nem pedig szeretetben. Ez az üzleti világ lelketlen rákfenéje. Ezért tapasztalod azt most az országunkban, hogy a “gyarapodás” mellett, száraz az emberek szíve, mint a sivatag.

Meg kell értenünk valamit, ami bennünket is felszabadít részben, hogy nem rendelkezhetünk szeretteink tettei, reakciói felett! Akkor miért is kell, hogy elvárásokat tápláljunk feléjük? Esetleg nem a mi hiányosságunk az, amit gyermekeinktől elvárunk?!

Hogyha őszintén és mélyen átérezzük ezt, akkor felismerhetjük, hogy nincs is olyan tett, amihez elvárást kellene táplálnunk.  

Saját magadat szabadítod fel ezzel, a másik pedig az, hogy leveszel egy őrűlt nyomást a gyermekedről. Honnan tudod azt, hogy az ő útja a te utad? A cselekedethez persze jogunk van, de az eredményhez kevés.  

Csak nézz végig az életeden! Legtöbbször nem az az eredmény érkezik meg, amit elvártunk.

Akik megkerestek problémáikkal, legyen az a legsúlyosabb betegség is, a mögötte reljő trauma alapja, az elvárás volt.

Akkor mit tehet egy szülő? Átadni a legjobb tudását az életről, tenni ezt a legnagyobb szeretettel, és hagyni a gyermeket szabadon az útján. Ha így teszel, támaszért mindig visszajön hozzád, ha bajban van. Mert menedéket fog látni ott, ahol nem kap nyomást!

Amennyiben így tesz egy szülő, akkor szárnyalni fog a gyermeke. Bármekkora csapást is mér rá a sors, fel fog állni, de ha ezt megfelelésből teszi, öregkorára belerokkan.  

Engedd szárnyalni a szeretteidet, bízzál bennük! Így te magad is megkönnyebbülsz.