53. életévemben. Bika jegyben születtem, halak aszcendenssel. Gyönyörű két fiam van, a pici három, a nagyobbik huszonhárom éves. Családban élek. Elismerés utáni vágy hajtotta a fiatalkoromat, mély érzelmi hullámokkal. 20 éves koromban szüleim válása után, a már elhunyt édesanyám rendkívüli terhet vitt a két vele maradt fiával. Apai nemtörődömség és távolság miatt elvadulva az “utca” kemény törvényeinek adtam át az életem. A tehetetlenség, a züllés, az önbántás masszív adagban a halál torkáig tolt. Ennél a pontnál történt a változás életemben.
Szerencsémre igényes tanítások közelébe kerülve hosszú évekig gyakoroltam a buddhizmust, majd India bűvkörébe kerülve két évvel ezelőtt a szeretet jógájának rendszerén belül, egy hiteles tanítványi láncolat fogadott magába, ahol papi felszentelést kaptam. Ennek ellenére nem teszek különbséget egyik vallási nézet között sem. Megértettem, hogy minden pontosan a helyén van. Tizenhárom éve kezdtem el tanítani, aminek a Santhi (béke) nevet adtam. Megtanultam minden egyes miliméteremmel, múltammal elfogadni magam. Így tudok a múlt terhe nélkül előre haladni a lelki boldogságban, magammal húzva azt, aki elfogad.
Az életet nagykanállal ettem, mint fiatalon legtöbben. Talán mélyebben elvetettem a sulykot a kicsapongó zülléseimmel. Amit a későbbiekben a szervezetem meg is mutatott egy daganatos folyamat formájában. Viszont “szerencsésnek” érezhetem magam, mivel a változásom korszakában a buddhizmus gyakorlásába kezdtem, ami hosszú évekig tartott. Tapasztaltam valós dolgokat, megismertem a meditáció és a mantrák világát. Nem vittek félre ezoterikus tanfolyamok. Úgy érzem, hogy ebben sokat segített az apai oldal, ami mögött mára közel 65 év jóga gyakorlás van.
Ez napi több órát jelent, és olyan megvalósítás, hogy energiája nem engedte a félrevezetést. Ezért nagyon hálás vagyok a lelki fejlődésem útján! Különösen azért, mert olyan, az országban nyílvánosan nem ismert jógik tanítottak, akik igazi szent életet éltek. Ők már nincsenek közöttünk. A buddhizmus nyugatra eljött tanításainak legtöbbje Istentelen nézeteket vallott akkor, ami engem nagyon zavart, hiányérzetet hagyva bennem. A tanításokat ebben az időben kezdtem el, tizennégy éve, megalapítva a Santhi Akadémiát. A Santhi szó békét, csendet is jelent.
Boldog voltam, hogy beszélhettem az embereknek. Úgy éreztem a helyemen vagyok, de mindennaposan egyre erősebben vonzott a keleti világ, ahová daganatos betegségem vége vitt el. Úgy éreztem, Indiában pontot tudok tenni a szenvedésemre. Előtte már találkoztam oda kötődő, szeretetteljes személyekkel, akiknek a közbenjárása kellett ahhoz, hogy egy hiteles tanítványi láncolat befogadjon. Beavatást kaptam a lelki tudományokba, és rá egy évre elfogadtam a védikus papi, Brahmin avatást is. Az Indiában eltöltött idő tehát alapvetően változtatta meg a gondolkodásmódomat, világlátásomat.
Sok minden kitisztult bennem Indiában, ami eddig meg nem értett volt számomra. Gondolok itt a nyugati világ több megvezetett egyházi nézeteire, valamint a buddhizmus nem ateista létére. Megnyugodott a lelkem, átlátom a dolgok működését, magam mögött hagyva betegségemet is. Nem tudom szavakba önteni a hálámat azon személyek felé, akik igaz szeretettel támogattak. Gondolok itt az öreg szent jógikra, akik már nincsenek közöttünk, és azokra, akik jelenleg is teljes odaadással támogatnak Indiában. Valamint azoknak az indiai személyeknek is hálás vagyok, akik feltárták előttem országuk és kultúrájuk mélységeit. Talán Ők azok, akik a legmélyebben érintik meg a lelkem, az Istenszeretet mellett. Mire kitisztultak az egyházi félrevezetések, hindu jógiként álltam a világban. Krisztust is imádva, mivel előtte Ő határozta meg az Istenképemet. Na, akkor ez hogy is van? Egyszerű, a hindu filozófia nem tesz különbséget Isten és Isten között. Isten egy, a nézetek különböznek.
Mély hatást és változást adott a tanításoknak. Gondolok itt egy olyan tudatállapotra amelyet próbálok pár mondatban kifejteni. Az emberiség történetében a legizgalmasabb és legérdekfeszítőbb téma, az anyagon túli, az anyag feletti világ tapasztalása, megismerése, melyet anyagi érzékszervekkel, anyagi eszközök vizsgálatával nem tapasztalhatunk. Hívják ezt isteni dimenziónak, lelki, transzcendentális világnak is. Léte nem kérdéses! Mivel van anyag, akkor kell lennie anyagtalannak is. Egy olyan világnak, tudatállapotnak, amiben a kettősség egybeolvad, nincsen jelen. Ahol nem létezik szenvedés, irigység, harag, gyűlölet. Ez a lélek eredeti helyzete, a léleké aki te magad is vagy. Tévesen azonosítva magad a neveddel, nemiségeddel, származásoddal. Mert ezeket mind magad mögött fogod hagyni amikor távozpl. Nem itt tudom leírni a folyamatát, hogy ezt az állapotot miként érheted el. Ahhoz kevés lenne ezer oldal is. Ezt a tanítások alatt adom meg azoknak, akik fejlődni szeretnének. Tarts velem Te is!